Utolsó frissítés: 2011. jan. 18.

Önéletrajz

 
I. Személyi adatok

Született: 1863 január 4., Pest
Elhunyt: 1922. szeptember 29., Szeged
Édesapja: id. Apáthy István (1829-1889), neves jogász, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és országgyűlési képviselő
Felesége: Torkos Irén (1869-1936)

II. Életút

• 1873: Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumában kezdte tanulmányait, Budapesten
• 1883: egyetemi évei alatt végzett kutatómunkája eredményeképpen elnyeri az Állattani Intézet pályadíját a „Tanulmányok a Najádeák szövettanáról” című munkájával
• 1885: orvosi oklevelet szerez a Budapesti Tudományegyetemen
• 1885-1886: tanársegéd Margó Tivadar mellett, Összehasonlító Bonctani és Zoológiai Intézetben, Budapesten
• 1886-1889: piócafélék alaktani és rendszertani feldolgozásán munkálkodik a Nápolyi Zoológiai Állomás (Statione Zoologica) hidrobiológiai intézetben
• 1888: magántanári képesítést kap a Budapesti Tudományegyetem Zoológiai Tanszékén
• 1890: rendkívüli tanárrá nevezik ki a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Állatani Intézetébe, Kolozsváron
• 1890: tagja lesz a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos-Természettudományi Szakosztályának 
• 1891: egyetemi tanár és tanszékvezető lesz a Ferenc József Tudományegyetem Állatani Intézetében
• 1891: az EME Orvos-Természettudományi Szakosztályának választmányi tagja 
• 1893: tanszékvezető lesz a Ferenc József Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Tanszékén is, Kolozsváron
• 1893-tól az Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. III. Népszerű szak folyóirat szerkesztője
• 1894-1895: dékán a Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karán
• 1896: a budapesti Milleniumi világkiállításon nagyérmet szerez az általa készített metszetsorozatokkal
• 1896: Farkas Gyulával az Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából II. Természettudományi Szak folyóirat szerkesztője lesz
• 1897: az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályának természettudományi szakelnökévé választják
• 1898: az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályának természettudományi alelnökévé (a régi szakelnöki tisztség új megfelelője) választják
• 1898: Magyar Tudmányos Akadémia levelező tagjává választják 
• 1900: a párizsi világkiállításon az új Állattani Intézet tervével nagyérmet, metszetsorozataival pedig ezüstérmet kap, de az utóbbit visszautasítja megkérdőjelezve a bizottság döntésének szakmai megalapozottságát
• 1900: az EME Orvos-Természettudományi Szakosztályának elnöke lesz
• 1900-1902: újra dékán a Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karán
• 1903: belép a Bánffy Dezső-féle Új Pártba
• 1903-1904: a Ferenc József Tudományegyetem rektora lesz
• 1905: Belga Királyi Orvosi Akadémia (Académie Royale de Médicine de Belgique) külföldi tiszteleti tagja lesz
• 1906: az Múzeumi Füzetek (alcím: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Természettárainak [Állat-, Ásvány-, Növénytár] és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi Szakosztályának Értesítője) szerkesztője
• 1906: az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) keretében a különváló Természettudományi Szakosztályának tagja lesz
• 1906: belép a Károlyi Mihály-féle Függetlenségi Pártba
• 1906: az Unió Szabadkőműves Páholy főmestere lesz
• 1907: az Apáthy István által megálmodott új Állattani Intézet (jelenleg a BBTE Biológia és Geológia Karnak ill. a Román Akadémia Barlangkutató Intézetének közös épülete a Mikó Kertben) építésének kezdete. Az engedélyt már 1906-ban megszerezte rá Apáthy.
• 1909 május 18: Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében felavatják az új Állattani Intézetet, Európa egyik legmodernebb felsőoktatási és kutató intézetét. Magyarországon egyedül itt folytatnak korszerű tengerbiológiai kutatásokat. Az Intézet már eddig is világszerte híres tudományos központ volt Apáthynak köszönhetően.
• 1910: Magyar Társadalomtudományi Egyesület Fajegészségügyi Szakosztályának alelnöke lesz, az eugenika közállapotokat javítani akaró, akkoriban tudományos körökben világszerte divatos szociáldarwinista eszméit valló puha irányzatát képviseli, ellentétben a később a fasizmus irányába fejlődő kemény áramlattal
• 1910: Egyetemi Diákasztal felügyelő bizottságának alelnöke, Kolozsváron
• 1911-1912: ismét dékán a Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karán
• 1918. október 30: a háború végén az újonnan alakuló kolozsvári Magyar Nemzeti Tanács Erdélyi Osztályának elnöke
• 1918 december 7: Kelet-Magyarország főkormánybiztosává nevezik ki, ilyen minőségében többször tárgyal a bevonuló szövetséges csapatok vezetőivel, többek között Henri Mathias Berthelot tábornokkal is
• 1918 december 28: Károlyi Mihály miniszterelnök felajánlja neki a megüresedett kultuszminiszteri helyet, de ő visszautasítja
• 1919. január 15-én az ideiglenes román adminisztráció letartóztatja, Nagyszebenbe viszik, bebörtönzik, majd végigjárja Dés, Zsibó és Nagykároly celláit vizsgálati fogságban, végül ismét Nagyszebenbe kerül. Első fokon öt évi kényszermunkát ró ki rá a hadbíróság, majd másodfokon felmentik, ejtve ellene minden vádpontot
• 1919. december 22-én szabadul, de útlevélre várva csak 1920. augusztus 7-én lépheti át az új magyar határt
• 1921: hosszas budapesti kórházi kezelés után a Kolozsvárról Szegedre átköltözött egyetem újjászervezésébe kapcsolódik be, s az egyetem Szegedre telepítését tármogatja szemben a debreceni változattal.
• 1922: a börtönévek alatti fizikai leromlásból nem tud már teljesen felépülni, s alig 59 évesen, szeptember 29-én elhuny Szegeden. Az egyetem előcsarnokában ravatalozzák fel, díszsírhelyre temetik.

III. Főbb tudományos eredmények

• piócák perifériás idegrendszerének szövettanának feltárása
• a véralvadásgátló hirudint termelő mirigy azonosítása az orvosi pióca szövettani vizsgálatai révén – addig a véralvadásgátló anyagot ismerték ugyan, de a pontos helyét nem azonosították, ezért kinyerése sem volt megfelelő, gazdaságos
• elsőként festette meg a bél idegrendszerét
• először mutatta ki az idegsejtekben az ún. neurofibrillumokat (ma tudjuk, hogy ez a citoszkeletont alkotó neurofilamentum és mikrotubulus elemek kötegszerűen rendezett elemeit jelenti) 
• az ún. kontinuitás vagy neurofibrillum elmélet. Az elmélet szerint az idegrendszer egy egységes összefüggő (kontinuus) rendszer. A későbbi Nobel-díjas Ramon y Cajal elmélete (neuron vagy kontiguitás-elmélet) cáfolta meg.
• számos új szövettani mikrotechnika kifejlesztése (szublimátos-ozmiumos rögzítés, celloidin-paraffin kettős beágyazás, hármasfestés, aranyozás és más impregnációs eljárások); neki sikerült először egy mikronos vékonyságú metszetek tökéletes sorozatát létrehoznia

Néhány ma is érvényes általa leírt faj:

• Glossiphonia concolor (Apáthy, 1888)
• Pontobdella vosmaeri (Apáthy, 1888)
• Ozobranchus margoi (Apáthy, 1890)

Ma már szinonimként kezelt fajok:

• Clepsine striata Apáthy & Örley, 1886 = Alboglossiphonia heteroclita (Linnaeus, 1761)

Fajok róla:

• Chamobates apathyi (Tafner, 1905)

 

ugrás az oldal tetejére